Norvégia - Negyedik fejezet
Jeges vitorlázás
Megint sokáig elmaradtam az írással, de így alakult. Miután megérkeztem a lakba, néhány napig csak tengődtem.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy addig aludtam, ameddig az éhség ki nem kergetett az ágyból. Jó volt egyedül lennem, magamnak csinálni mindent. Általában reggel fölkeltem, ettem egy kis kenyeret, müzlit, majd visszafeküdtem emészteni. Ilyenkor találtam ki, hogy mit akarok ebédelni. Miután elkészültem a húsokkal beraktam őket a sütőbe, magamat pedig a szaunába. Miután jól átsültünk, jó ízzel ettem meg. Délután, még sötétedésig a nappaliban a kanapén szenderegtem. Fölocsúdtam, és már besötétedett. Ilyenkor "éltem" leginkább, az elmaradt dolgaimat rendezgettem illetve edzettem. Este még bekaptam valami kis semmiséget és nagyjából el is telt egy napom.
Na de minden csoda három napig tart. A főzés már inkább nyűg lett. Ha nagy adagot főzök, akkor még másnap reggel is azt kellene ennem, ha keveset, akkor meg sokszor kell nekiállni. A dolgaimat is elrendezgettem. Szépen lassan fölülkerekedett bennem a mehetnék. Írtam egy ímélt Ole-nak, hogy merre jár. Válasz helyett még aznap fölhívott.
Ole-t négy éve ismertem meg Szardínián, az Alghero-i kikötőben. Ő azt a tipikus utazó életet éli, amire sokan vágynak. Elege lett minden munkából, vett egy hajót, azóta azon él blogol, vlogol, fényképezik, miegymás. Ebből meg lehet élni, de a biztonságos szükséges pénzt ebből nem szerzi meg. Ahhoz a gazdag emberek hajóit hurcibálja a Föld egyik sarkából a másikra. Például ha a hajómat el akarnám vinni Szardíniáról Jamaikába, akkor ő szerez hozzá legénységet, áthajózik nyugatra és elintézi a papírmunkát.
Nagyjából két nap múlva ér ide, de ha már jövök, hozzak már egy kis ezt meg azt. Ez a két nap pont elég volt arra, hogy takarítsak, letoljam a bejáró útról a havat és beszerezzem azt a kis ezt-azt Ole-nak. Legvégül a saját dolgaim kell bepakolnom a kocsiba. Most ismét hív, félóra és kiköt, indulhatok. Negyed óra alatt fölöltözök, bezárom a házat, majd egy jó tíz perc az út kikötőig.
A kikötőben negyed órát várok Ole-ra. Gyorsan bepakolunk, csak egy óráig tart mindent elrendezni a hajóban. Ezalatt a hajó jól ki is hűlt. Eloldozzuk a köteleket, majd az én dolgom a kabinban befűteni. Habár két árbocos a hajó, nem túl nagy. egy kis vaskályha elég bent. Következő feladatom a fedélzetet hómentesítése. Nem kell makulátlanra törölni, mert akkor a ráfröcskölődő víz szépen lassan ráfagyna, inkább csak a nagyját kell lesöpörni.
Délnyugat felé vitorlázunk, ötös északi szélben. Raumban haladunk jobb csapáson azaz nem az arcunkba fúj a metsző szél. Ez odafelé remek, de remélem hazafelé változik a szél iránya. A hullámok nem túl nagyok, de a "mindenálló" kabátomban nem sokáig érzem kényelmesen magamat.
Itt a partközelben oda kell figyelni a zátonyokra. Estére egy öbölbe húzódunk be. Ole szerint ide sokszor jönnek heringek. A heringeket kardszárnyú delfinek és hosszúszárnyú bálnák is szokták követni. Már a horgonyláncot kezdem kalapáccsal jégteleníteni, fölbukkant az első hátúszó. Ole nagy rikkantással rohant el a fényképezőjéért, én pedig ahogy tudtam, engedtem le a horgonyt. Nem sokáig tartott a boldogság, mert a nagy bálna nézésben hamar elkezdünk vacogni. A sok izgalom hatására hirtelennek éreztük, ahogy a sötétség leszállt. Ole ellenőrzi még egyszer a fedélzeten a köteleket, majd behúzódunk a kabinba.
Az estét egy kis iszogatással és sok beszélgetéssel múlatjuk. Nagyon jól esik más beállítottságú emberekkel beszélni, az életet lehet máshogyan is élni. Sok tapasztalatot cserélünk, ki mit hogyan csinál, egy-egy helyzetet hogyan kezel. Mindketten belecsöppenünk a másik életébe. Az éjszaka kellemesen telt, alig éreztem a hullámokat. Reggel arra ébredünk, hogy nem is hullámzik semmi. Elkezdett befagyni az öböl.
A hajót vékony jégpáncél fogja közre. Ilyenkor sajnos nem reggelivel kezdődik a nap, előbb ki kell jutni az öbölből. Ez azonban nem megy könnyen, föl kell húzni a horgonyt, majd rá kell ejtegetni a jégre, hogy föltörjön a hajó körül. A jég szerencsére még nem állt teljesen össze. A hajót Ole navigálja a hajó elejében, kézzel mutogatja, hogy merre kormányozzak. Egy nagy jéglabirintus az egész öböl. Azért örülünk, hogy ilyenkor motorral megyünk, mert jól befűt a kabinban. Az utolsó jégtáblára Ole rádobja a horgonyt, ez az öböl közepén tart minket. Nyugodtan bemehetünk reggelizni.
Reggeli közben nézzük az időjárást, hát holnaptól jó nagy lesz a szél. Ezért úgy határozunk, hogy a mai nyugati szélben először északnak megyünk, majd keletre hazafújatjuk magunkat. Így, ha hamarabb jönne a vihar, akkor nem a part közvetlen közelében fog utolérni minket. Bármi elromlik, akkor még van időnk segítséget hívni, mielőtt a szél rádob minket egy sziklára.
A nyugati félszélben jó tempót megyünk. A hideghez is kezdek hozzászokni, tegnaphoz képest kicsit több réteget veszek föl. Az mondjuk föltűnik, hogy Ole amennyivel kevesebbet mosolyog annyival nézi többet a barométert. Hamar ki is ajda az utasítást, hogy ejtünk keletre, pedig még nem értük el a reggel kitűzött pontot. Egy fél óra nem telik el, megjön a viharos szél, jól hátba ver minket. A nagy hullámokra sem kell sokat várnunk. Kezd söétedni és a napközbeni néhány falat is kikívánkozik. Végtelen időnek tűnt, mire partközelbe érünk. Felváltva állunk kint a cockpitben, mert negyed óra alatt teljesen átfagy az ember. Utólag Ole is bevallotta, hogy neki sem volt sétagalopp. A vihar az ő határait is feszegette, ha nem is a nyílt tengeren, hanem már a kikötő közelében. Ne menjünk neki másik hajónak és a mólónak se, illetve miattam is aggódott.
A móló mellé áll, és hagyja, hogy a szél ráfújja a hajót, ügyes. A fagyos köteleket az elgémberedett kezeinkkel nehéz megkötni. Ezek után nagyon jól esik egy meleg teát kortyolgatni. Kis pihenő, és még egyszer ellenőrizük a köteleket. Utolsó simításként pedig kikötői áramra tesszük a hajót, majd szivattyúkat lógatunk a hajó körül a vízbe. Ez keringeti a vizet és nem fagy meg a hajó körül.
Ole azt mondta, hogy néhány napot mindenképp itt marad, ameddig le nem csendesül a vihar. Így inkább elhívtam magamhoz. Átrakodjuk néhány dolgát a kocsiba és hazavezettek. Eszünk egy kicsit, megmutatom, hogy mit hol talál majd reggel.
Mire lefürödtem és ágyba kerültem, hajnali fél három volt.
